2.1. Kérjük mutassa be az általános elveket: Milyen javak képezik a közös tulajdon részét? Milyen javak képezik a házastársak önálló vagyonát?

A törvényes házastársi vagyonjogi rendszer a vagyontárgyak közös tulajdonára épülő vagyonközösség. Ez párosul azon külön vagyontárgyak egyéni tulajdonával, amelyeknek az egyik házastárs a házasság előtt már tulajdonosa volt vagy a házasság alatt ellenszolgáltatás nélkül (pl. ajándék vagy örökség), illetve külön vagyontárgyakból (pl. kamatok és hozadékok) szerzett.

A Szlovén családjogi törvény 67.§-a alapján a házassági vagyonközösség a házastársak házasság és együttélés alatti munkájából vagy közös vagyontárgyainak hasznaiból áll, függetlenül attól, hogy melyik házastárs rendelkezik az adott vagyontárgyra jogcímmel.

Szintén a házassági vagyonközösséghez tartozik azon vagyontárgy, mely a közös vagyontárgy és/vagy az abból származó vagyontárgy alapján és segítségével került megszerzésre. Amennyiben a közös vagyon felosztásra kerül, a házastársak tulajdonrészei egyenlőnek tekintendők, amennyiben egyik házastárs sem bizonyítja, hogy jogosult nagyobb részesedésre. Ilyen jogvita esetén a bíróság nem csak a házastársak bevételét veszi figyelembe, hanem egyéb körülményeket is, például a háztartásban végzett munkát, a gyermeknevelésben vállalt szerepet, illetve a közös vagyon fenntartásához való hozzájárulást.

A házastárs különvagyonába tartozik azon vagyontárgy, melyet a házasságkötés előtt, vagy a házasság fennállása alatt ingyenesen szerzett (Szlovén családjogi törvény, 77.§, 1. bekezdés). Függetlenül a vagyontárgy eredetétől és a szerzés módjától, a házastárs különvagyonába tartoznak a kisebb értékű, kizárólag az adott házastárs által használt vagyontárgyak (Szlovén családjogi törvény, 77.§, 2. bekezdés).

2.2. Léteznek jogi feltevések a tulajdoni viszonyokat illetően?

Minden személyes jövedelem (ideértve az öregségi nyugdíjból származó jövedelmet), illetve a házastárs munkájából származó bármilyen kereset, vagy a közös vagyonból származó nyereség jogi vélelem alapján a közös vagyon részét képezi. A házastárs kizárólag akkor tarthat igényt adott vagyontárgyra saját különvagyonaként, ha bebizonyítja, hogy az a házasságkötés előttről vagy nem a közös vagyonból származik.

A törvényi vagyonjogi rendszer (azaz a vagyonközösség és különvagyon rendszere) alkalmazandó a házastársakra, kivéve, ha tulajdoni viszonyaikról házassági vagyonjogi szerződésben rendelkeztek. Ebben az esetben a szerződéses vagyonjogi rendszert kötelesek alkalmazni.

2.3. Kell-e a házastársaknak vagyoni leltárt készíteniük? Ha igen, mikor és hogyan?

A szlovén jog nem írja elő vagyonleltár készítését.

2.4. Ki kezeli a tulajdont? Ki jogosult értékesíteni a tulajdont? Lehetősége van az egyik házastársnak egyedül értékesíteni/kezelni a tulajdont, vagy szükséges-e a másik házastárs hozzájárulása (pl. a házastársak otthonának értékesítése esetén)? Milyen hatással van a másik fél hozzájárulásának hiánya egy jogi tranzakció érvényességére, illetve annak harmadik féllel szembeni megtámadhatóságára?

A házastársak megegyezés alapján, együttesen kezelik, és használják a közös vagyont, kivéve, ha úgy állapodtak meg, hogy az egyik házastárs egyedül jogosult a közös vagyon kezelésére és a közös vagyontárgyakkal mindkét házastárs érdekében történő rendelkezésre. Az ilyen irányú megállapodást a másik házastárs bármikor visszavonhatja. Ha az egyik házastárs a másik házastárs szükséges beleegyezése nélkül rendelkezik a közös vagyon felett, akkor az utóbbi megtámadhatja a jogügyletet, amennyiben az ügyletben részt vevő harmadik fél tudta vagy tudnia kellett volna, hogy az érintett vagyontárgy a közös vagyon részét képezte. Máskülönben a jogaiban sértett házastárs csak kártérítés követelésére jogosult a másik házastárssal szemben. A házastársak nem rendelkezhetnek egyénileg a közös vagyonban meg nem határozott részesedésük felett, de különvagyonuk feletti tulajdonjogukat ettől függetlenül gyakorolhatják.

2.5. Kötelező érvényű-e az egyik házastárs által kötött jogi tranzakció a másik házastársra is?

A közös vagyonra és a család mindennapi szükségleteire vonatkozó jogügyletek, amelyeket kizárólag egy házastárs köt, közös kötelezettségeknek számítanak, és kötelező érvénnyel bírnak mindkét házastársra nézve. A házastársak egyetemlegesen felelősek közös kötelezettségeikért.

2.6. Ki a felelős a házasság alatt felhalmozott adósságért? Milyen vagyontárgy használható fel a hitelezők által a követeléseik kielégítésére?

Mindkét házastárs egyetemlegesen felelős a házasság fennállása alatt vállalt olyan adósságokért, amelyek a közös vagyont és a családi költségeket érintik. A közös vagyon és – amennyiben ez nem elegendő – a házastársak különvagyona használható fel a hitelezők követeléseinek kielégítésére. Amennyiben az egyik házastársnak a közös adósságok kielégítéséhez való hozzájárulása meghaladja adósságokban vállalt részét, kompenzációt kérhet a másik házastárstól. Ha a hitelezők olyan adósságokat kívánnak visszaszerezni a közös vagyonból, amelyeket kizárólag az egyik házastárs vállalt, először kérniük kell a bíróságtól az adós házastárs közös vagyonból való részesedésének megállapítását, majd ezt követően próbálhatják visszaszerezni az adósságot az adós házastársra megállapított részből.

Amennyiben az egyik házastárs vagyonközösségbeli részesedését értékesíteni lehet a végrehajtási eljárásban, a másik házastárs elővásárlási joggal rendelkezik ezen részesedésre a Végrehajtásról és biztosítékokról szóló törvényben meghatározott áron. Az egyik házastárs fizetésképtelensége esetén azon bíróság, mely előtt a házastárs ellen eljárás folyik, a felperes kérelmére meghatározza, hogy a fizetésképtelen adós részesedése a vagyonközösségben 50%, kivéve, ha a másik házastárs alapján a kizárási jog megállapítását kérte. Ha a felperes úgy ítéli meg, hogy a fizetésképtelen adós részesedése a vagyonközösségben meghaladja az 50%-ot, a felperes, mint a fizetésképtelen adós jogi képviselője, kérheti a vagyonközösségbeli részesedés meghatározását. A másik házastárs a fizetésképtelenségi eljárás keretében kérheti a kizárási jog gyakorlását a vagyonközösségben való nagyobb részesedésének meghatározása érdekében. Amennyiben a másik házastárs nem terjesztett elő ilyen kérelmet, úgy tekintendő, hogy részesedését a vagyonközösségben 50%-nak ismerte el a fizetésképtelenségi eljárásban.

Print this topic

back to top