5 Mik a válás/különválás következményei?

5.1. Hogyan osztják fel a vagyont (dologi jogok)?

  • Ha a vagyonelkülönítés/vagyonszerzésben való részvétel rendszerét alkalmazzák, és a házasság megszűnik, a házastárs jogosult részesedni a másik házastársnak abból a vagyongyarapodásából, amely a házasságkötés óta keletkezett, amennyiben ő maga is hozzájárult ehhez a gyarapodáshoz. Más bizonyított mérték hiányában a hozzájárulás mértékét a gyarapodás egyharmadában kell vélelmezni. Ugyanez vonatkozik arra az esetre is, amikor a házastársak több mint három évig különváltan élnek. Azok a vagyontárgyak, amelyeket valamelyik házastárs ajándékozás vagy öröklés útján szerzett meg, nem részei a vagyongyarapodásnak (a HCC 1400. cikke).
  • Ha a vagyonközösségi rendszert választották, a válás a vagyonjogi rendszer megszűnését vonja maga után, ha pedig maradnak közös tulajdonú vagyontárgyak, a közös vagyon megosztását. Ellenkező értelmű megállapodás hiányában a közös vagyon megosztását a jogközösség megszűnésére vonatkozó jogszabályi rendelkezések alapján kell elvégezni, a közösen birtokolt vagyontárgyak megosztását pedig a HCC 795. és azt követő cikkei, valamint a Görög Polgári Perrendtartásról szóló törvénykönyv közösen birtokolt vagyontárgyak megosztására vonatkozó rendelkezései alapján. A közös vagyon megosztásáról szerződésben kell rendelkezni, vita esetén pedig a bíróság dönt (a HCC 1414. és 798-799. cikke). Mindegyik házastársat a közös vagyon fele illeti meg. Ez a megosztási igény nem évül el.

5.2. Ki a felelős a meglévő adósságért a válást/különválást követően?

  • A vagyonelkülönítési rendszer/a vagyonszerzésben való részvételre vonatkozó rendszer alapján a válás után az adós házastárs továbbra is felelős marad a fennálló adósságokért. Saját személyes vagyonával felel ezekért a tartozásokért.
  • Az adós házastárs a vagyonközösségi rendszer alapján is felelős marad a válás után a fennálló adósságokért. Azon tartozások esetében azonban, amelyeket az adós házastárs vállalt a házasság fennállása alatt, és amelyek a közös vagyon kezelésével és a család szükségleteinek fedezésével kapcsolatosak, a hitelezők dologi jogai a közös vagyonra vonatkozóan nem csorbulnak a közös vagyonnak a vagyonközösségi rendszer megszűnését követő megosztásával (a HCC 803. cikke).

5.3. Tarthat-e igényt az egyik házastárs vagyonkiegyenlítésre (nincs vagyonfelosztás, helyette az egyik fél pénzben egyenlíti ki a vagyon felének ellenértékét)?

Kiegyenlítési célú fizetésre irányuló törvényi kötelezettség nem áll fenn. Ugyanakkor lehet ilyen igényt támasztani a jogalap nélküli gazdagodásra vonatkozó rendelkezések alapján.