A válás vagy különválás véget vet a vagyonszerzési közösség rendszer fennállásának. Ennek eredményeként a közös vagyont megszüntetik és felszámolják (a Polgári Törvénykönyv 1392. cikke). A válás a házasságnak is véget vet.

5.1. Hogyan osztják fel a vagyont (dologi jogok)?

A vagyont a következőképpen osztják meg. Először vagyonleltárt készítenek (a Polgári Törvénykönyv 1396. cikke), mind  a vagyontárgyakra (a Polgári Törvénykönyv 1397. cikke), mind a kötelezettségekre nézve (a Polgári Törvénykönyv 1398. cikke). Miután elkészítették, először a közös adósságokat fizetik ki készpénzben vagy a közös vagyonból (a Polgári Törvénykönyv 1399–1400. cikkei ). A hitelezők jogaikat fenntartják a teljes kifizetésig (a Polgári Törvénykönyv 1401. cikke). Miután kifizették a hitelezőket és a mindkét házastársnak járó kompenzációkat és visszatérítéseket (a Polgári Törvénykönyv 1403. cikke), a maradékot egyenlő arányban megosztják a férj és a feleség vagy azok örökösei között (a Polgári Törvénykönyv 1404. cikke).

A megosztásból a személyes vagyontárgyak ki vannak zárva, ezeket tulajdonosaik birtokolják, így nem lehet megosztani őket. Felsorolásuk a Polgári Törvénykönyv 1346. cikkében található

Habár a családi otthon kizárásra kerül a megosztható vagyontárgyak közül, ha az egyik házastárs tulajdonában van, a bíróság ennek ellenére a másik házastársnak ítélheti, amennyiben a másik házastárs létfontosságú szükségleteinek biztosítása múlik annak további használatától vagy ha a közös gyermeknek lényeges szükséglete fűződik annak további használatához (a Polgári Törvénykönyv 96. cikke).

5.2. Ki a felelős a meglévő adósságért a válást/különválást követően?

Miután a leltárt elkészítették, először a közös adósságokat fizetik ki készpénzben vagy a közös vagyonból (a Polgári Törvénykönyv 1399–1400. cikkei). A hitelezők megtartják jogaikat a teljes kifizetésig (a Polgári Törvénykönyv 1401. cikke).

5.3. Tarthat-e igényt az egyik házastárs vagyonkiegyenlítésre (nincs vagyonfelosztás, helyette az egyik fél pénzben egyenlíti ki a vagyon felének ellenértékét)?

Amennyiben a különválás vagy a válás káros gazdasági következményekkel – egyensúlyhiánnyal – jár a házastársak egyikére nézve, a hátrányt szenvedett házastárs jogosult kompenzációra, amely ideiglenes vagy nyíltvégű tartásdíjból vagy egyszeri kifizetésből állhat. A házastársak megállapodást köthetnek ennek szabályozásáról, amelyet a bíróságnak kell jóváhagynia, vagy ilyen megállapodás hiányában, bizonyos körülmények figyelembevételével a bíróság hozhat határozatot (a Polgári Törvénykönyv 97. cikke). Továbbá a jóhiszeműen eljárt házastárs a házasság semmissé nyilvánítása esetén kompenzációra jogosult (a Polgári Törvénykönyv 98. cikke). A körülmények jelentős változása esetén a tartásdíjat módosítani lehet (a Polgári Törvénykönyv 100. cikke). A tartásdíjra vonatkozó jogot szintén el lehet veszíteni bizonyos körülmények között (a Polgári Törvénykönyv 101. cikke).

5.3.1. Vagyonegyesítő házassági vagyonjogi rendszer esetén:
- Az igényt készpénzben vagy természetben kell kielégíteni?
- Hogyan történik a követelés megállapítása?
- Mekkora a vagyonkiegyenlítés összege?
- Mikor írják elő a követelést?

A vagyonszerzési közösségben a kompenzáció iránti követelés rendezését, valamint a kompenzáció kiszámítását, kifizetését és időtartamát az 5.3. szakaszban foglalt rendelkezések szabályozzák.

5.3.2. Egyéb esetekben (nem vagyonegyesítő rendszer)?

Ugyanezek a szabályok (az 5.3. szakaszban említettek) alkalmazandóak az egyéb házassági vagyonjogi rendszerekre.

Print this topic

back to top