5.1. Hogyan osztják fel a vagyont (dologi jogok)?

Vagyonegyesítési rendszer esetén a közös tulajdon megszüntetéséről szóló rendelkezéseknek megfelelően a közös vagyon megosztásra kerül a házastársak között. A vagyonjogi törvény értelmében a közös tulajdon megszűnésekor annak tárgyát a tulajdonostársak közötti megállapodásnak megfelelően kell megosztani. Ha nincs ilyen megállapodás, a bíróság határoz.

A közös vagyon megosztására csak a vagyonegyesítési rendszer megszűnését követően (valamelyik házastárs halála, a házasság felbontása vagy eltérő vagyonjogi rendszerről rendelkező házassági vagyonjogi szerződés megkötése esetén) van lehetőség. A meg nem osztott vagyont vélelem alapján a házastársak közös vagyonának kell tekinteni annak megosztásáig.

Közszerzeményi és vagyonelkülönítési rendszer esetén nincs házastársi közös vagyon, így a vagyont nem kell megosztani.

5.2. Ki a felelős a meglévő adósságért a válást/különválást követően?

A 2.5. és 2.6. pontban említett szabályokat kell alkalmazni.

5.3. Tarthat-e igényt az egyik házastárs vagyonkiegyenlítésre (nincs vagyonfelosztás, helyette az egyik fél pénzben egyenlíti ki a vagyon felének ellenértékét)?

Függetlenül attól, hogy melyik házassági vagyonjogi rendszert kell alkalmazni, amennyiben az egyik házastárs családra költött pénzkiadásai meghaladják a másikét, vélelmezni kell, hogy a házastársnak nincs joga a többlet megtérítését kérni.

Vagyonegyesítési rendszer esetén az a közös vagyon kezelésére jogosult házastárs, aki saját különvagyona érdekében használja a közös vagyont, a használt vagyon értékét köteles megtéríteni. Az így nyújtott ellentételezés a közös vagyon részének tekintendő. Ha egy házastárs a különvagyonát használja a közös vagyon érdekében, kérheti annak megtérítését a közös vagyonból.

Közszerzeményi rendszer esetén a házassági vagyonjogi rendszer megszűnésekor a házastársnak joga van vagyonkiegyenlítést és pénzbeli ellentételezést követelni. A közszerzeményi rendszer a házastársak egyikének halála, a házasság felbontása vagy egy másik vagyonjogi rendszerről rendelkező házassági vagyonjogi szerződés megkötése esetén, vagy a házastársak valamelyikének kérésére született bírósági határozat alapján szűnik meg.

A házastársak vagyonának azon részét, amely a közszerzeményi rendszer során növekedett (vagyonszaporulat), meg kell osztani.

Annak érdekében, hogy megállapítható legyen, hogy a vagyontárgyakat milyen mértékben kell megosztani, a házastársak vagyontárgyairól leltárt kell készíteni, amelyben fel kell sorolni a házastársak minden vagyonát (teljes vagyon), feltüntetve mindkét házastársra vonatkozóan azt vagyont, amely a házasság, illetve a vagyonjogi rendszer kezdetén a tulajdonát képezte (állóeszközök), továbbá azt a vagyont, amelyet a házasság, illetve a vagyonjogi rendszer végéig szerzett (vagyonszaporulat), és szintén feltüntetve e vagyontárgyak értékét.

A következők nem kerülnek megosztásra:

• olyan vagyontárgyak, amelyek a házasság előtt valamelyik házastárs tulajdonát képezték;
• a házasság fennállása alatt ingyenesen (pl. ajándékozás vagy öröklés útján) szerzett vagyon;
• egészségi problémából vagy testi sérülésből eredő, valamint a kötelező állami nyugdíjbiztosítás alapján keletkező jogosultságok;
• a nem megosztandó vagyontárgyért visszterhesen szerzett vagyontárgy.

Vagyonelkülönítési rendszer esetén vagyoni viszonyaikat illetően úgy kell tekinteni a házastársakat, mintha nem lennének házasok. Ezért a házastársaknak csak általános követeléseik lehetnek (pl. jogalap nélküli gazdagodás, kártérítés).

Print this topic

back to top